 |
|
|
A mai böngészők kialakulásának kalandos útja néhány évvel ezelőtt még közel sem volt ilyen csendes. Mára a böngészők közötti nagy rivalizálás már leginkább a múlté, kézenfekvő hát a jelenlegi csendet kihasználva áttekintenünk a kialakult helyzetet, és talán egy kicsit eltöprengeni, mit hoz a jövő.
Alig van olyan számítógép felhasználó, aki már ne alkalmazott volna valamilyen webböngészőt – hírlevelünk olvasói pedig minden bizonnyal használtak már ilyet. A Web kellett ahhoz, hogy az Internet meghódítsa az egész világot, hogy még az informatikától távol álló embereknek is mindennapi munkaeszközévé váljon. Mégis egyre kevésbé gondolunk magára a technológiára, a figyelmünket ehelyett az elért oldalak tartalma köti le. Pár éve még az sem hagyhatta figyelmen kívül a folyamatos újításokkal vívott konkurenciaharcot, aki kifejezetten semleges szemlélő szeretett volna maradni, hiszen alig volt olyan oldal, ahol ne utasították volna a látogatót egy megadott program használatára.
| | | Böngészők megoszlása aTheCounter.com
statisztikái szerint 2003. március |  | | | | | MSIE 6.x | 56,22% | | | | | MSIE 5.x | 36,65% | | | | | Mozilla / Netscape 5/6/7 | 2,21% | | | | | Netscape 4.x | 1,59% | | | | | MSIE 4.x | 1,41% | | | | | Netscape comp. | 0,96% | | | | | Opera | 0,63% | | | | | egyéb | 0,25% | | | | | Forrás: TheCounter.com | |
A Microsoft a végül elnyert egyeduralomtól megnyugodva már a legutóbbi néhány Internet Explorer-revízióban sem rukkolt elő igazán komoly újítással, jelenleg leginkább a rég bent maradt kisebb-nagyobb hibák kigyomlálását és a gyakorta újságcikkeket is eredményező biztonsági lyukak betömését látjuk a szoftveróriástól. A Microsoftnak korábban sokszor szemére vetették, hogy stratégiailag későn kötelezte el magát az Internet felé; most úgy néz ki, megengedheti magának, hogy a biztos előny tudatában kivárjon.
Pedig a technológiai előny közel sem behozhatatlan, sőt, ahogy látni fogjuk, mára már leginkább el is tűnt, több ponton még bizony hátrányba is került. Az alternatív böngészőknek a leküzdhetetlennek tűnő akadályt a felhasználókhoz eljutás jelenti, a kellő népszerűség meg-, avagy visszaszerzése. A Netscape már csak nevében létezik, a csatavesztés után az AOL Time Warner által beolvasztott cég nevével fémjelzett böngésző aktuális kiadása leginkább a Mozilla open-source projekt fejlesztőinek munkáját dicséri.
A Mozillát persze még maga a még Netscape hozta létre, amikor - amolyan végső esélyként az áhított visszavágásra - nyilvánossá tette a 4-es kiadás forráskódját, megkísérelve ezzel felélénkíteni az érdeklődést és kihasználni az önkéntesek erejét. Az ötlet talán túl későn jött, ma mindenesetre már sosem fogjuk megtudni, mi lett volna, ha a dolgok kicsit másképp alakulnak. Így csak arról számolhatunk be, hogy mi történt így: a Mozilla fejlesztőcsapata hosszas vitázás után úgy döntött, hogy az új böngésző már csak akkor lehet kellően jó, ha a kiadott régi forráskódot teljes egészében elvetik, és nulláról indulva hozzák létre a modern, platformfüggetlen böngészőt. Mindez hosszú időt vett igénybe, ami alatt az Internet Explorer végérvényesen átvehette az egyeduralmat; az első végleges besorolású Mozilla csak tavaly, 2002-ben jelenhetett meg, és ezután válthatta le végre az új fejlesztés az antikká avult 4.x-es sorozatú Netscape-et.
A Mozilla így már nem tudta felvenni a versenyt a Windows-os böngészőkkel, az attól eltérő platformokon azonban számos előnnyel rendelkezik. Hol az egyedüli, hol egy nagyon erős alternatívát nyújt az eddig elérhető böngészők mellett, reményt arra, hogy a jövőben sem kell visszavonulót fújni és beállni a Microsoft által meghatározott sorba.
A fent említett reményt táplálja a böngészők fejlesztésében üzletileg is érdekelt cég, az Apple Computer is. Nem meglepő, hogy nemrégiben a Microsofttól való függés helyett inkább egy saját böngésző kifejlesztésébe kezdtek Macintosh számítógépeikre – már csak azért is, mert a közelmúltban véget ért egy korábbi egyezmény, mely kötelezte a Microsoftot a Mac platform támogatására. A jelenleg még csak nyilvános béta besorolás alatt elérhető Safari nevű OS X-es böngészőjük ringbe szállása már önmagában is komoly eseménynek számított, azonban a háttérben egy tény alaposan felborzolta a kedélyeket és kényes kérdéseket vetett fel. Az Apple ugyanis nem a semmiből hozta létre új böngészőjét, hanem a nyitott forráskódú világban keresgélt, mint tette ezt már magánál az OS X operációs rendszer esetében is. És talált. A KDE Konquerort és a hozzá kifejlesztett KHTML html illetve KJS JavaScript értelmező motort.
Soha korábban nem kapott ekkora reklámot és figyelmet a Konqueror , mint ennek a bejelentésnek köszönhetően. Mi is ez? A KDE - a két legnépszerűbb Unix munkaállomásokon használt grafikus keretrendszer egyike – fejlesztői még a Mozilla végleges kiadását jóval megelőzően megunták a várakozást, a fejlesztés lassú tempóját, a kifejlesztendő technológiák egyre csak növő listáját, és egy saját fejlesztésű motort építettek rendszerükbe. Gyorsaság, praktikusság, minimális számú fejlesztő, egy jól meghatározott célplatform – ezek a Konqueror ismertetőjelei. Hogy miért választotta az Apple a Konqueror motorját a Mozilla helyett? Ez a kérdés sokakban merült fel a hír hallatán, és ahány ember, annyiféle a magyarázat. A Konqueror minimalistább, gyorsabb, nincs semmi köze az AOL-hoz vagy egy hasonló jellegű céghez - mindezek bizonyára hozzájárulhattak a döntéshez.
Ma már egyedüli, üdítő színfoltként képviselteti magát a norvég Opera Software, mint olyan cég, aminek egyedüli fő terméke a cég nevével megegyező Opera böngészőprogram. Fő mozgatórugójuk a ráfordított munkát bármilyen módon pénzre váltani, vállalatuk megélhetőségét megteremteni. Számukra létkérdés még bármilyen vad ötlettel előrukkolni, akár kísérletezni is egy „killer feature” reményében. Így kerülhettek be a böngészőbe olyan szolgáltatások, mint az oldalak kinagyítva nézése vagy az egér meghatározott irányba történő mozgatásával kiadott, kattintás nélküli parancsok. És persze a mottójukról sem szabad megfeledkezni, miszerint „a leggyorsabb böngésző a Földön”. Egy eleve telített versenybe beszállni azonban üzletileg valószínűleg keveset jelent az Operának, inkább a név megalapozását szolgálja. A fő célkitűzésük megtalálni azokat a helyeket, ahol a konkurencia még nincs jelen. Ez komoly kockázattal is jár, aminek az Opera Software már többször is megitta a levét – mire elkészülnek fejlesztésükkel, a kiszemelt platform megszűnik vagy egyszerűen csak nem lesz népszerű. Ma mégis meglepően reménytelinek látszik a cég jövője: böngészőt kínálnak smartphone és PDA eszközökre, amivel a zsebben elférő apróságok piciny kijelzőjén az egész Web böngészhetővé válik. Egyedi technológiájuknak köszönhetően nem az oldalak készítőitől követelik meg a speciálisan kis kijelzőre tervezést, hanem a program menet közben maga szabja át a monitorokra optimalizált eredeti site-ot.
Gyakran tesszük fel magunknak a kérdést, oldalaink látogatói vajon milyen böngészőt használnak? Jó hír, hogy ez a kérdés pusztán automatikus méréssel is megválaszolható, például a website-ok log file-iaiból készült statisztikákból. A számokat és a százalékokat szemlélve azonban óhatatlanul felmerül egy újabb kérdés. Miért választotta a látogató pont azt a böngészőt és miért nem egy másikat? A sokféle lehetséges magyarázat közül a leggyakoribb, hogy vagy még tudomásuk sincs a választási lehetőségekről, vagy egy korábbi csalódás miatt nem tesznek újabb próbát az aktuális kiadásokkal. Reméljük, e havi cikkünk segített felkelteni a kísérletező kedvet!
|
