 |
|
|
Ehavi írásunkban összefoglaljuk a webes tartalomszerkesztés alapvető szabályait, megnézzük hogyan olvasunk a weben, és miként célszerű a tartalmakat megírni, hogy abból a legnagyobb hatékonysággal menjen át az üzenet az Olvasóhoz. A dolog gyakorlati jelentősége nem elhanyagolható, hiszen az üzenetünk kommunikációs hatékonyságának növelésére használhatunk fel minden webes tipográfiai eszközt és tartalomszerkesztési alapelvet.
Hogyan olvasunk
Elsőként érdekes tömören felidézni, hogy hogyan működik az olvasás. Talán meglepő, de a legtöbb szót, sőt gyakran egész kifejezéseket betűkre való boncolgatás nélkül, egyetlen „falatban” veszi be az emberi agy. Például a “kutya” szót látva senki sem áll neki betűnként mintavételezni, hanem egy képként emészti azt meg. A folyamat sokkal jobban megfigyelhető, ha egy ritkább és bonyolult szót nézünk, mint például az “ophtalmológia”, itt vizuális emlékek híján mindenki kénytelen lebetűzni a szót.
Mivel az olvasás tanuló-szakasza a nyomtatott médiumhoz kapcsolódik, a legtöbb szó-kép az ott látott formátumban rögzül. Ilyen megfontolásokból a monitoron is a legkönnyebben olvasható a konzervatív, leginkább talpas betűtípussal írott, konvencionálisan központozott, világos alapon sötéttel szedett szöveg.
Olvasás a weben
Ezek után érdekes megfigyelni, hogy vajon miként olvasnak az emberek a weben? Leginkább sehogy! A legtöbben csak végigpásztázzák az oldalt, közben egy-egy érdekesebbnek tűnő részletbe belekapnak, de csak egészen elenyésző kb. egy nyolcaduk olvas el mindent szóról-szóra.
Mivel az online és a nyomtatott felület több jelentős ponton is eltér egymástól - más a felület elrendezése és aránya; illetve jelentősen különbözőek az olvasási körülmények – az olvasási szokások és az olvasók tartalommal szembeni elvárásai is eltérőek a webes környezetben:
- Objektív, gyorsan átlátható információ - Az olvasók türelmetlenek, gyakran nem kedvtelésből böngészik az online írásokat, hanem céltudatos információigényük kielégítése végett.
- Rövid, tömör stílus, optimális cikkméret fele annyi szót tartalmaz, mint a nyomtatott - A monitor felbontása csak töredéke a papírra nyomott szövegének, ezért a monitorról való olvasás 25%-kal lassabb, és fárasztóbb is a nyomtatott szöveg olvasásánál.
- A lényeges információkat az oldalak felső részébe - Az oldal legfelső látható szakaszát szakszóval a 'tűrés feletti' résznek hívjuk, utalva az offline lapok címlapjára. A nyomtatott újságokban is ez a legolvasottabb zóna, és mivel az olvasási szokások mindenkinél a papír médiumnál alakulnak ki, fontos, hogy a weben is betartsuk ezt a szabályt.
Hogyan írjunk a weben
Érthető tehát, hogy a nyomtatott kiadványban publikált szövegek nem alkalmasak átalakítás nélkül a webes felhasználásra. Elsősorban húzni kell a szövegből, majd az alábbiakban részletezett irányelvek mentén átstrukturálni a szerkezetét:
- A hosszú webes dokumentumok csak rövid részekre tagolva emészthetőek. Egy ilyen több oldalra vágott írásnál mindenképpen úgy kell fogalmazni, hogy az oldalak egyenként is értelmes részeket képezzenek.
Fontos, hogy egy oldal akár az előzmények ismerete nélkül is értelmezhető legyen, és legalább egy, önmagában is értelmes gondolatot tartalmazzon.
- Az oldalon az olvasó figyelme irányítható és fókuszálható. Mindenki szívesebben lát neki egy rövid, szellős bekezdéseknek, mint egy hosszú, széles, tömött hasábnak. Egy online írásnál nem túlzás minden gondolatnak külön paragrafust nyitni.
- A bekezdésen belül bátran lehet vastagon szedett kulcsszó kiemeléseket alkalmazni, akár kétszer, háromszor annyit, mint nyomtatásban. Csak a valóban információt hordozó kulcsszavakat szabad kiemelni, két-három szót, semmiképp sem az egész bekezdést. Ez hatalmas segítség az olvasónak beazonosítani az őt valóban érdeklő részt.
- A vastag szöveg mellett a színes szöveg is elfogadható, de minden esetben ajánlatos a kék kiemeléstől tartózkodni, mert ez a szín az olvasó fejében a linkeknek van fenntartva.
- A sorszámozott vagy számozatlan listákon, illetve a bekezdések mellé igazított képeken megakad az ember szeme, így felhasználhatóak a figyelem fókuszálására.
- A hasábok szélességét érdemes legfeljebb 300-400 pixelben meghatározni, hogy ne kerüljön 10-12 szónál több egy sorba. A röviden tartott sorok kényelmesen olvashatóak, nem téved el az ember szeme sorugráskor.
Fogalmazás, stílus
A web egy informális és közvetlen médium, ahol az olvasók a tárgyilagos stílusban megírt szöveget preferálják. Célszerű a “fordított piramis” modellt követve felépíteni a tartalmat, tehát mindig a legfontosabb állítással kezdeni a bekezdéseket, majd a következő mondatokban alátámasztani, kifejteni azt. Ugyanez érvényes az egész dokumentum felépítésére is: az első bekezdés összegezze az azt követően olvasható információkat.
A weben az olvasók mindent szó szerint értenek. A metaforák, hasonlatok használata határozottan ellenjavallt, kiváltképp a mikrotartalmi részekben (címekben, bevezetőkben). Egyszerű felépítésű mondatokban kell a lényeget megfogalmazni, egyszerű szavakkal.
Nyelvi és szóvicceknek nincs helye a weben. Lehet, hogy a szerző számára egyértelmű az adott szóvicc, de egy más kulturális közegben élő olvasó talán nem fogja érteni.
Fontos néhány szót ejteni az olvasói bizalomról. Az olvasó alap esetben semleges hozzáállású, de akár egyetlen megalapozatlan kijelentéstől is elveszik az író hitelessége. A webes tartalommegjelenítés számos eszközt ad a kezünkbe, amellyel növelhető az olvasó tartalomba vetett bizalma:
- Más hiteles forrásokra való hivatkozás, külső források linkekkel és idézetekkel elérhetővé tétele.
- A szerző szerepe, személye - Az olvasókban növeli a bizalmat ha információkat kaphatnak, valamilyen mértékben megismerhetik a cikk szerzőjét. A szerzőről az oldalon elhelyezett fotó, életrajz, esetleg egy kapcsolatfelvételi lehetőség komoly hitelt kölcsönöz az írásnak.
- Aktualitás - Az oldalak rendszeres frissítése alapvető fontosságú. Az elavult adatot vagy statisztikát tartalmazó cikkek hiteltelenek.
Összegzés
A webet használó emberek jelentős része a megváltozott médiafogyasztási szokások miatt szinte egyáltalán nem olvassa el a szöveges tartalmakat. Az olvasók csak végigpásztázzák az oldalakat, és a számukra érdekesebbnek tűnő részekbe olvasnak bele.
A weboldal készítőinek kiemelt erőfeszítéseket kell tenniük, hogy a szöveges üzenetek egyáltalán eljussanak a felhasználóig. A tartalom rövidítésével és átformázásával, illetve a webes szabályoknak megfelelő átszerkesztésével növelhető a webes kommunikációs sikere, illetve annak hatékonysága.
|
