 |
|
|
Napjaink egyik legnagyobb kihívása – bármilyen szervezetről is legyen szó -, a képzett, friss tudással rendelkező munkaerő biztosítása. Ehhez óhatatlanul a már meglévő tudás fejlesztésére van szükség. A szervezetek költségvetésében jelentős részt képviselő továbbképzések, tanfolyamok költségeinek csökkentésében komoly szerephez juthat korunk egyik igen gyorsan fejlődő gazdasági ága, az elektronikus módszereket alkalmazó tanítás: az e-learning.
Mi az e-learning?
Leegyszerűsítve e-learning-nek nevezzük azt, amikor valaki egy számítógép segítségével tanul. Az e-learning eszközökkel megvalósított tanulásnak két lényegesen különböző útját különböztethetjük meg:
- Aszinkron tanulás (asynchronous learning) - Olyan tanulási forma, amelynek során a tanuló a tananyagot saját ütemezésében dolgozza fel, illetve a tanulók és tanárok közötti interakció váltakozva és időkésleltetéssel zajlik. A legtöbb e-learning rendszer az aszinkron tanulásra épül.
- Szinkron tanulás (synchronous learning) - Olyan tanulási forma, amelynek során a képzés egy előre meghatározott időpontban és oktató irányításával zajlik. A hagyományos tantermi oktatástól annyiban térhet el, hogy a tanulóknak nem kell feltétlenül egyazon helyen lenniük; számítógép-alapú oktatásban szinkrontanulásról beszélünk, amikor a tanulók egy hálózaton keresztül, de saját számítógépüknél ülve vesznek részt az oktatásban.
Szabványosítási törekvések
Napjainkban az e-learning piac még rendkívül sokszínű, de már ma is jellemző az egységesítésre való törekvés. Az egységesítés legfőbb oka a különböző e-learning szolgáltatók által kiadott tartalmak közötti átjárhatóságra való igény. Még pontosabban: a felhasználó azt szeretné, hogy az egyszer átvett anyagot máshol, a szolgáltatótól függetlenül is tudja hasznosítani. A nagyobb sztenderdizáló szervezetek mára már kidolgozták azokat a szabványokat, amelyek segítségével az előbb említett átjárhatóság megvalósítható.
Az AICC, (vagy újabban a SCORM) és az IEEELTSC (Learning Technology Standards Committee) által kidolgozott LOM (Learning Object Metadata) szabvány leírja azokat az összetevőket és jellemzőket, amelyek összessége egy általánosan elfogadható és használható adathalmazt alkothat. Ilyen összetevők lehetnek például az adatok általános leírása, az adatok érvényessége, az adatok jogi hovatartozása, az adatok felépítése (pl. név, típus, mennyiség, magyaráztuk stb.), az adatokat rendező szótárak, indexek.
Hazánkban a szabványosítással az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) és a Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) foglalkozik. A hazai sztenderdizációs folyamat célja megfelel a nemzetközi törekvéseknek: meghatározni a számítógépes hálózatokon elérhető adathalmazok felépítését és jellemzőit, annak érdekében, hogy azok egységesen kezelhetők legyenek.
Ki használja?
Az e-learning napjainkban leginkább az Amerikai Egyesült Államokban elterjedt, de a módszer használatában nincsen nagyon elmaradva Nagy-Britannia és Írország sem. Az elterjedtséget az ágazatban forgó pénz összegével, amely az Egyesült Államokban mintegy 10 milliárd dollár volt 2002-ben (Forrás: www.brandon-hall.com) és a szolgáltatást felhasználók számával lehet jellemezni.
Az Egyesült Államokban az e-learning technikákat főleg az üzleti, kormányzati és közszolgálati szektorban alkalmazzák. Ezekben a szektorokban az e-learning főleg a munkavállalók továbbképzésében kap szerepet, ezért használatának főbb okai a nagy költségmegtakarításra, és a modern üzleti és szakmai világ egyéb közismert kihívásaira (megújuló tudás szükségessége-élethosszig tartó tanulás, stb.) vezethetők vissza.
Európában a skandináv országok az élenjárók az e-learning bevezetésében és alkalmazásában. Ma az ágazat európai részében mozgó pénz 25%-a ezekben az országokban forog. Franciaországban a vállalati oktatásra kötelezően elköltendő keret nagy része ma már ebbe az ágazatba áramlik. A nagyobb európai országok közül talán Németországban terjed a legnehezebben az új iparág: vélhetően a jelenleg már jól kidolgozott továbbképzési rendszerben, és az angolszász oktatási kultúrától jelentősen eltérő német oktatási kultúrában kell sejteni azokat az okokat, amelyek megmagyarázzák a viszonylagos lemaradás okát.
Az e-learning technológiák magyarországi elterjedését három tényező befolyásolja lényegesen:
- Az e-learning költségcsökkentő hatása sokkal kevésbé érzékelhető – Ennek egyik indoka az ország kis területe, hiszen amíg az Egyesült Államokban a tanfolyamokra és továbbképzésekre való utaztatások megszűnése az e-learning bevezetésével tényleg komoly költségmegtakarításokat eredményezett, nálunk ennek a tényezőnek a jelentősége sokkal kisebb.
- Az e-learning technikákra fejlesztett tartalmak minősége, amely Magyarországon még meglehetősen szegényes. Jelenleg ezeknek sem a minősége, sem a mennyisége nem éri el az angol nyelvre fejlesztett tartalmakét.
- A harmadik tényező pedig az, amit általában számítógépes kultúrának nevezünk: egyrészről a számítógép használók képzettsége nem áll elég magas szinten, másrészről pedig azok, akik Magyarországon a képzésért, tanításért felelősek nem tekintik az e-learninget, mint módszert a tanításban alkalmazható kézenfekvő megoldásként.
A magyarországi nagyon alacsony Internet penetráció az e-learning terjedése szempontjából főleg a magánúton tanulni vágyókat, és az általános iskolákat érinti. Ezek a rétegek lényegesebben kevesebb e-learning technikát ismerhetnek, illetve alkalmaznak jelenleg, mint a hasonló helyzetűek a már említett fejlett országokban. Másfelől az e-learning technológiák magyarországi elterjedését ez a tényező annyiban nem hátráltatja, hogy külföldön sem ezek a csoportok a fő kihasználói az ágazatnak, ezért ezen a területen lemaradásunk talán még nem kritikus mértékű.
Az e-learning mint üzlet
Az e-learningből profitáló cégek igyekeznek minél szélesebb szolgáltatásokat nyújtani felhasználóiknak így a legtöbb e-learning szolgáltató be is tanítja a rendszerek kezelőit, az előadókat, esetleg a felhasználókat az alkalmazások használatára (legyen az online vagy offline működő alkalmazás), azon kívül, hogy a megfelelő tartalmat is összeállítják.
A következőkben bemutatásra kerül néhány példa arra vonatkozóan, hogyan próbálják az e-learning üzletből megélő vállalkozások a lehető legszélesebb körben kiszolgálni felhasználóikat. A felsorolásban azok a számítógépes alkalmazások szerepelnek, amelyek segítéségével a felhasználó a lehető legnagyobb mértékben ki tudja használni az e technológia által nyújtott lehetőségeket.
- Állandó kapcsolatot fenntartó online eszközök - Úgy működnek mint egy böngésző, vagy magán a böngészőn keresztül érhető el az online tartalom. Ez egy jó példa az aszinkron e-learning módszerre. Jellemző az interaktivitás a hallgató és a tananyag között és így megvalósít egy hatékony tanulási stratégiát.
- Offline eszközök - Egy-egy anyag letöltését követően a felhasználó akkor is dolgozhat, ha nincs Internet csatlakozása. Az offline eszközök az állandó kapcsolatot fenntartó eszközökhöz hasonlóan szintén egy aszinkron tanulást etsznek lehetővé, azzal a különbséggel, hogy ezek az alkalmások nem igényelnek állandó on-line kapcsolatot.
- Virtuális osztályok létrehozását biztosító programok – Olyan szinkron e-learnig eljárás, amikor a hallgató kap egy számítógépes alkalmazást, amely segítségével nyomon követheti az aktuális előadást és bizonyos szinten kommunikálhat is az előadóval. Ebben az esetben az interaktivitás a hallgató és a befogadott tananyag között meglehetősen alacsony, maga a tanulás kevésbé hatékony, mint az aszinkron módszerek esetében, viszont ez a megoldás lényegesen olcsóbb: nem kell tartalomfejlesztésre komoly kiadásokat eszközölni.
- Tartalommenedzsment rendszerek (CMS) – Olyan alkalmazások, amelyek segítségével könnyen és professzionálisan kezelhetők az e-learning rendszerbe felvitt tartalmak.
- Vizsgáztató rendszerek – Olyan alkalmazások, amelyek segítségével a felhasználók leellenőrizetik, hogy az átvitt anyagok megfelelő módon jutottak-e el a hallgatókhoz.
- Online fórumok - Egymással online kapcsolatot tartva ellenőrizhetik és építhetik be tudásukat a rendszert használók.
Összefoglalás
A fentebb elmondattak alapján látszik, hogy az elektronikus úton történő tanulást egyre szélesebb körben használják a fejlett országokban, melynek legfőbb oka, hogy használata számos előnyt jelent a használó szervezetek, és egyének számára (költségcsökkentés, hatékony tanulás, korrekt vizsgáztatási rendszerek). A jövőre nézve elmondható, hogy az e-learning területén számos további fejlesztésre (szolgáltatás, technológiai, tartalmi) van szükség ahhoz, hogy a technika elterjedtsége a benne rejlő lehetőségeknek megfelelő lehessen.
|
