 |
|
|
A HTML-t kitalálói egy rugalmas leírónyelvnek képzelték, amivel bárki egy egyszerű szövegszerkesztő segítségével elkészítheti és publikálhatja a számára érdekes információkat a weben. Hogyan érte el mai formáját, és merrefelé halad a legrégebbi webes megjelenítési forma?
A HTML kialakulása
A hypertext elméletét Dr. Vannevar Bush, az Amerikai Tudományos Kutatóintézet igazgatója vázolta fel a múlt század 40-es éveiben, mint egy számítógépen tárolt, egymáshoz kapcsolt információk halmazát (web), amit bárki böngészhet és könnyedén kiegészíthet a saját dokumentumaival.
A HTML (a rövidítéseket egy táblázatban foglaltuk össze) nyelv létrejötte Tim Berners-Lee-nek és Robert Caillau-nak, a CERN Részecskekutató Intézet munkatársainak köszönhető, akik az akkor már létező SGML nyelvet fejlesztették tovább HTML-lé 1989-ben, majd a webet 1991-ben indították útjára.
A W3C konzorcium vállalta magára az internet nyelvének kifejlesztését. A HTML szabvány átvételével és továbbfejlesztésével különböző szabvány-ajánlásokat készítenek, hogy megkönnyítsék a webfejlesztők munkáját. A társulás tagjai olyan cégek, akik maguk is jelentős összegeket költenek az internet fejlesztésére.
A szervezet különböző alcsoportjai más és más szabványok kidolgozásáért felelősek. Egyik legújabb munkájuk az SSML, melynek segítségével egy megfelelően formázott XML adatállományt a megfelelő szoftverek fel tudnak hangosan olvasni. A másik hasznos munkájuk a WAI, ami olyan technológiákat és eszközöket ad a fejlesztők kezébe amivel fogyatékkal élők számára készíthetnek online szolgáltatásokat.
| | | HTML (Hypertext Markup Language) | Hypertext leírónyelv | | HTTP (Hypertext Transfer Protocoll) | Hypertext átviteli protokoll | SGML (Standard Generalized
Markup Language) | Általános leírónyelv | SSML (Speech Synthesis
Markup Language) | Beszédszintézis leírónyelv | | PDF (Portable Data Format) | Hordozható adatformátum | | SOAP (Simple Object Access Protocol) | Egyszerű objektum-elérési protokoll | | W3C (World Wide Web Consortium) | World Wide Web Konzorcium | | WAI (Web Accessibility Initiative) | Web Hozzáférhetoségi Kezdeményezés | XHTML (Extensible Hypertext
Markup Language) | Kiterjeszthető hypertext leírónyelv | | XML (Extensible Markup Language) | Kiterjeszthető leírónyelv | | XML-RPC (XML Remote Procedure Call) | XML távoli eljáráshívás | XSL (The Extensible Stylesheet
Language Family) | Kiterjeszthető stíluslap nyelvcsalád |
Az első szabványok
A HTML 2.0-ás és 3.2-es kezdeti verziói gyakorlatilag egyszerű szövegek megjelenítésére voltak alkalmasak, minimális formázási lehetőségekkel. 1999-ben készült el a HTML 4.01 (ami kisebb javításokat tartalmaz a 4.0-hoz képest). A jelenleg az interneten tárolt weboldalak nagy része e szabványt alkalmazza.
Jelentős újításai között találjuk a kliensoldali scripteket, amik segítségével az oldal letöltődése után végrehajthatunk különböző utasításokat, megváltoztathatjuk az oldal elemeit, a stíluslapok kifejlesztését stb.
A stíluslapok a tartalom és a megjelenítés elválasztásának elvén alapulnak, azaz minden elemformázást (pl. szöveg) speciális attribútumokkal, ún. stílusokkal definiálhatunk. Erre azért van szükség, hogy a megjelenés megváltoztatásához elég legyen a stílusokat módosítani, a HTML átalakítása nélkül.
Továbblépés: az XHTML
A gyors technikai fejlődés további problémát vetett fel: a weben megtalálható különféle adatbázisok közötti kommunikáció várt megoldásra. A végeredmény egy olyan nyelv lett, amivel bármilyen adatot lehet továbbítani: 1998-ban létrejött az XML. Lényege, hogy félstruktúrált adatokat tárolunk benne, az adatok megjelenítéséért az adatok kérvényezője felel.
Mivel az internet egyre népszerűbb, szükségszerűvé vált, hogy ne csak PC-n, hanem egyéb eszközeinken (pl. PDA, mobiltelefon stb.) is elérhessük a számunkra fontos információkat. Az XML és a HTML 4.01 házasságából született meg 2000-ben az XHTML első változata, ami mindkét szabvány erősségeit magában hordozza (pl. a bővíthetőséget).
Jelentős újítások nincsenek ebben a nyelvben, inkább az XML miatti megkötések következtében a webfejlesztőknek jobban kell figyelniük munkájukra az áttérés alkalmával, viszont az elkészült tartalmat bármilyen XML-kompatibilis program meg tudja, és meg fogja tudni jeleníteni.
Az XSL technológia
Az XSL szabvány segítségével XML alapú dokumentumot transzformálunk más formába stíluslapok által. Ez lehet egy másik XML dokumentum, HTML, PDF, vagy akár Braille-írás is.
Az XSL stíluslapokkal nem csak a tartalom formázását végezhetjük el, hanem különböző blokkok feltételes megjelenítését is irányíthatjuk: szabályokat definiálhatunk, amit a böngésző vagy értelmező program feldolgoz, és annak megfelelően cselekszik.
Az XML-RPC és a SOAP
Az XML-RPC egy XML alapú távoli eljáráshívási szabvány, segítségével egy másik rendszerben levő szolgáltatás függvényeit hívhatjuk meg, melyek a feldolgozás után visszaküldik a kapott adatokat. A legismertebb RPC a HTTP protokoll amellyel egy webszervernek küldünk el kéréseket, majd az egy weboldalt és annak részeit adja vissza számunkra.
A SOAP is XML alapú protokoll, amivel a különböző környezetek közötti adatok cseréjét oldhatjuk meg szabványos üzenetek segítségével (a SOAP technológiát többek között távoli eljáráshívásra is használhatjuk).
A két protokoll a HTTP-n keresztüli integrációt szabványosítja, segítségükkel teljesen eltérő rendszereket köthetünk össze és küldhetünk adatokat egymás számára az XML nyelven, annak minden előnyével (pl. könnyen elkészíthető és könnyen értelmezhető) és hátrányával (pl. az üzenetek nagyok és feldolgozásuk erőforrásigényes) együtt.
A jelen és a jövő
Jelenleg a weboldalak többsége még a sokat megengedő HTML 4-es szabvány szerint készült, és a böngészők is ezekhez optimalizáltak: a felhasználók apróbb hibáit képesek kijavítani és a weboldalt helyesen megjeleníteni. Viszont ez a hibajavítás szoftverenként változik, mint ahogy a 4-es HTML egyes parancsainak megjelenítése is, ezért oldalaink megjelenése a különböző böngészőkben sokszor eltérő.
Míg a nyílt forráskódú böngészőket (Mozilla, Opera) folyamatosan úgy fejlesztik, hogy egyre inkább megfeleljenek az XHTML szabványnak, a piac több, mint 90%-át uraló Internet Explorerből gyakorlatilag 2001 óta nem jelent meg új változat.
A HTML alapú web előnye, hogy könnyen megtanulható, és egyszerűen publikálható. Egyik legnagyobb hátránya viszont, hogy alapvetően a tartalom statikus megjelenítésére tervezték. A korszerű grafikai megoldásokat felvonultató Macromedia Flash segítségével ezt a korlátot átléphetjük. Az általunk készített oldalak megjelenése mindenhol azonos lesz, viszont a fejlesztői környezetért fizetnünk kell, és a vele való munka is más szemléletet igényel.
Ki tudja-e váltani a folyamatosan fejlődő, egyre újabb szolgáltatásokat magába foglaló, viszont még gyermekbetegségekkel küzdő Flash a kiforrott, ingyenes és szabványos HTML-t? Erre a kérdésre sokan keresik a választ.
|
